Honlap Tartalom (Térkép)

  pimpernel

A magyarországi titkosszolgálatok hasznosítandó értékei (lehetőségei) a biztosabb jövőnkért illetve jövőnk biztonságáért

(Várhalmi Miklós, 1994.06.30.)

1. A titkosszolgálatok szerepe,  jelentőségének  megnövekedése, felértékelődése a  komplex védelemben, a nemzetbiztonságban.             .

 

A világpolitikai és világgazdasági folyamatok valamint Magyarország kül-és belügyei mindenkit a valóságos helyzet tárgyilagos elemzésén alapuló elgondolkodásra kell, hogy késztessen a magyar nemzet, létét, önállóságát, függetlenségét, jövőjét, biztonságát illetően. Közel fél évezred után 1989-90-ben elértük önállóságunkat, függetlenségünket, mely még igen törékeny és bizonytalan. Ennek megőrzése, stabilitásunk növelése mindenek felett álló, elsőrendű feladat.

Jelenlegi illeszkedésünk a világpolitikai-, a földrajzi-, a (világ) gazdasági-, a társadalmi-, a belpolitikai-, a környezeti-, stb.  feltételrendszerbe még messzemenően nem teljesen tudatos és kézbentartható.

A helyzetünket (politikai, gazdasági, társadalmi, történelmi, földrajzi, stb.), szerepünket folyamatosan elemeznünk kell és céljainkat erre alapozva, a kis lépések elvét vallva meghatározni, minél szélesebb körű egyeztetések, konszenzusok, összefogások alapján. Az új parlamentnek és kormánykoalícíónak fontos feladata a valóságra alapuló jövõkép kialakítása, egy folyamatos visszacsatolással mûködõ célrendszer megvalósítása.

Az ország komplex védelmi rendszerének átgondolásában figyelembe kell venni valamennyi belátható veszélyforrást, de még a legszélsõségesebben feltételezhetõket is. Természetesen a védelem ésszerűtlen túlméretezése, más országok számára provokatív jellege, fegyverkezési versenyre, ellenlépésre késztetõ megoldásai nemkívánatosak.

A védelemre nem csak katonapolitikai, politikai szempontból kell és lehet gondolni, hanem gazdasági, pénzügyi és egyéb vonatkozásban is. A védelemben a megelõzési, okozati elemeknek sokkal nagyobb szerepet kell kapniok a tüneti, utókezelési elemeknél.

További fontos szempont a védelmi elemekben a minél elõbb eredményt hozó ráfordítás-hatékonyság arány, optimalizálás, ami a lehetõ legkomolyabb szempont.

A fentiek alapján állítható, hogy ezen feltételeket a magyar titkosszolgálatok teljesíthetik a legjobb hatásfokkal a többi nemzetbiztonsági, védelmi tényezõ (Külügy, Hadügy, Belügy, stb.) mellett. Ennek indoklása:

a./      A valóságot tükrözõ információ hatalom, mégpedig a legnagyobb. A mindenre kiterjedõ informálódással elõre értesülhetünk dolgokról, esetleg megelõzhetjük a megelõzendõket, ami minden esetben sokkal célszerűbb, mint egy kész helyzet utókezelése, tűzoltása, rendezése.

b./      Az ország, az új kormány stabilitásának, jövõjének alapja a naprakész információ, lehetõleg minden jelentõs dologról (kül- és belföld).

c./      Az igen bonyolult és változó (labilis) nemzetközi és belföldi helyzetben, érdekviszonyok között a formális csatornák mellett az informális (ellenõrzõ) csatornák jelentõsége felértékelõdik. A hivatalos diplomáciai tárgyalások, kormányközi kapcsolatok, nemzetközi szerzõdések, megállapodások elõkészítésének, megkötésének és működtetésének ellenõrzésére, visszacsatolására, az érdekviszonyok megváltozásának érzékelésére feltétlenül szükségünk van. A történelem már sokszor bebizonyította, hogy legyen az bármilyen rendű és rangú megállapodás is, ha az érdekek megváltoznak, akkor a hivatalos érdekmúlás bejelentése, megállapodás bontás vagy módosítás elõtt már a felek másként gondolkodnak és cselekszenek még háborús viszonyokat érintõ kérdésekben is (pedig most béke van és remélhetjük, hogy az is marad).  

d./      A titkosszolgálatok tevékenységében a megvásárolható (pontosabban megszerezhetõ) technikai eszközök mellett a legfontosabb elem, erõforrás a képezhetõ magyar tehetség, a megfelelõen kiválasztott ember. Ebben függünk legkevésbé más országoktól és a legkisebb ráfordítással (képzés) a leghatékonyabb, folyamatosan reprodukálható védelmi érték-elem a rendelkezésünkre áll.

e./      A titkosszolgálatok gazdasági-pénzügyi önfenntartása, a költségvetési ráfordítások csökkentése megszervezhetõ és a szolgálatok önellátóvá,  önstabilizálóvá, önfejlesztõvé válhatnának.

f./       Politikai, gazdasági (műszaki-pénzügyi), társadalmi, bűnözési területeken, bel- és külügyekben egyaránt alkalmazhatók, felhasználhatók     

g./      A legoperatívebb, hiszen jó szervezettség mellett minden földrajzi, politikai, gazdasági, társadalmi, alvilági terület lefedhetõ.

h./      A legátfogóbb védelmi, nemzetbiztonsági elem, mivel a katonai vonatkozásokat a Honvédelmi Minisztérium, a belügyi vonatkozásokat a Belügyminisztérium, a külügyeket pedig a Külügyminisztérium kezeli, viszont a titkosszolgálatok tevékenysége mindenhez kapcsolódhat, hiszen a legátfogóbb és legszerteágazóbb kapcsolatokkal rendelkeznek olymódon, hogy a hadügyi, belügyi és külügyi elemeket is segíthetik, sõt a gazdasági, műszaki, tudományos és egyéb területeken is hasznosíthatók. 

i./       A jelengi öt titkosszolgálat (Információs Hivatal=IH, Nemzetbiztonsági Hivatal=NBH, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat=NBSZ, Katonai Felderitő Hivatal=KFH, Katonai Biztonsági Hivatal=KBH,) megfelelõ összehangolt irányítással, szervezéssel, cél- és feladatrendszerrel az egyik leghatékonyabb eszköze lehet az országnak, a parlamentnek, a kormánynak, a védelemnek, a nemzetbiztonságnak,  a stabilizációnak, a jövõnknek.

j./       Más országok elõtt a magyar titkosszolgálatok minõségi és mennyiségi fejlesztései, változásai (remélhetõen) kevésbé látványosak és követhetõk, mint pl. a Hadügyé vagy a Belügyé.

2. A Magyar Nemzet veszélyforrásai.

 

            Történelmi múltunk veszélyforrásai

 

Magyarország közel fél évezredes múltja, ennek is ezen évszázad elejére visszanyúló közelmúltja igen sok problémát hagyományozott ránk.

            -   Török,  osztrák, német, orosz függõségek, befolyások váltása

            •   Az 1989-1990-es rendszerváltás, az önállóság elérése

            -   Területi változásaink

            -   A magyarság szétszóródása a világban, kisebbségi-nemzetiségi kérdések

            •   Egyebek

 

Belpolitikai feszültségeink, problémáink

 

•    Bizonytalan, romló gazdasági helyzet miatt a bűnözés növekedése.

•    A sokszínű történelmi múlt különbözõ generációinak konfliktusai,

              összeütközései.

•    A magyarság befelé fordulása, megosztottsága, széthúzása, szembenállása egymással.

•    Az 1989-1990-es rendszerváltás utáni politikai csoportosulások, nézetek, érdekellentétei.

•    A nemzetközi bűnözés megjelenése és szervezkedése Magyarországon.

•    A bűnözés terjedésétõl jelentõsen lemaradó védelmi lehetõségeink (szakember, eszköz, pénz, szervezés, stb.).

•    A gazdasági süllyedés miatt elszegényedett lakosság polgári engedetlenségei, közömbössége, szembenállása.

•    A monopol helyzetek és a hiánygazdálkodás miatti korrupció, különös tekintettel a politikai és államigazgatási területekre is.

•    Az új kormány rövid idejű eredmény felmutatási lehetõségei és egy esetleges eredménytelenség utáni krízis.

•    A szélsõ jobb és/vagy bal esetleges nemkívánatos felerõsödése.

•    Nemzetiségi, kisebbségi, bevándorlási kérdések.

•    Az új koalíción belüli esetleges ellentétek.

•    Kontraszelekció az államigazgatásban

•    Egyebek

 

Külpolitikai feszültségeink, problémáink

 

•    Külföldön élõ magyarok helyzete

•    A környezõ országokkal kapcsolatos területi és kisebbségi feszültségek (Szlovákia, Románia, Szerbia, stb.)

•    NATO igyekezetünk következményeinek elõnyei, hátrányai

•    EU igyekezetünk következményeinek elõnyei, hátrányai

•    A német és amerikai hatás, befolyás, kapcsolat, elkötelezettség, függõség erõsödése más kapcsolatokhoz viszonyítva

•    Monetáris függõségünk miatti diktátumok (Hitelezõink, Világbank, Valutaalap, stb.),viszonylag lassú fejlõdési lehetõség.

•    Nyitott, nyersanyag-, energia-, tõke-, technológia függõ gazdaságunk

•    Déli szomszédunk háborús konfliktusai

•    Nemzetközi gazdasági recesszió, különös tekintettel Európára

•    Csökkenõ rendszerváltási elõnyük

•    A világ vezetõ országainak elfoglaltsága saját és más régiók beli problémáikkal

•   A környezõ országokkal kapcsolatos “hűvös” viszony

•   Verseny az új nemzetközi kapcsolatokért

•   Egyebek

 

Az elõzõek mellett ne felejtsük el, hogy a külföldi titkosszolgálatok tevékenysége is jelentõs veszélyforrás számunkra, melyet minél magasabb szinten és mértékben ellensúlyoznunk kell, mivel titkosszolgálati tevékenység mindaddig lesz, amíg a világpolitikának, a világgazdaságnak egynél több szereplõje van.

 

A felsoroltak alapján mindent és minden eszközzel meg kell tennünk, összefogva a magyarságért, nehogy egyszer csak feloldódjunk, megszűnjünk, szétessünk, ezzel igazolva esetleges életképtelenségünket más nemzetekhez képest.

 

 

3. A jelenlegi öt  magyar titkosszolgálat tevékenységének megerõsítése, hatékonyabb összehangolása egymással, más állami szervezetekkel és a gazdasági élet szereplõivel.

 

A titkosszolgálatokhoz kapcsolódó konkrétebb gondolatok egyik legfontosabbja az, hogy a titkosszolgálatok munkatársai magasan kvalifikált, nagy tapasztalattal rendelkezõ szakemberei igen értékesek az országnak mind közvetlen mind pedig közvetett értelemben is, ezért rendkívül körültekintõen és sokoldalúan egyeztetve, hatásvizsgálat mellett érdemes minden szervezeti, személyi, tevékenységet érintõ, stb. változtatást elemezni, elõkészíteni és végrehajtani.

A titkosszolgálatok közül a KBH és a KFH a honvédelmi Miniszter irányítása alatt áll , míg az IH az NBH és az NBSZ irányítása és ellenõrzése egy kormánytag, a tárca nélküli Miniszter feladata.

Az új magyar Kormány megerõsítette a titkosszolgálatok jelentõségét azzal, hogy a polgári szolgálatok /IH, NBH, NBSZ/ irányítását egy tárca nélküli Miniszterre, egy kormánytagra bízta.

A Nemzetbiztonsági Kabinet  hangolja össze a titkosszolgálati munkát is.

A munka összehangolására annál is inkább szükség van, hogy mielõbb elkerülhessük a szolgálatok feleslegesen párhuzamos tevékenységét, az átfedéseket és ezzel a meglévõ erõforrásokat hatékonyabban kihasználhassuk.

Közép- illetve hosszútávon érdemes elemezni azt, hogy minden titkosszolgálati tevékenység egy kormánytaghoz tartozzon, aki egy helyrõl szolgál ki minden ilyen igényt. Célszerû lenne, ha a katonai és a polgári titkosszolgálatok közös szakember, eszköz, információs, gazdasági és egyéb kiszolgáló bázison osztoznának, mivel így megvan a veszélye annak, hogy minden helyen szinte négyszeresen van meg minden Természetesen lehet érvelni, hogy a katonai területek speciálisabbak, de ez szakemberek, munkamegosztás és szervezés kérdése. Arra is gondolhat valaki, hogy a szolgálatok megosztottsága célszerűen megoszthatja az esetlegesen ide összpontosuló hatalmat is. Továbbá így a szolgálatok egymás ellenõrzésére, sõt egymás ellen is felhasználhatók. Érdemes tanulmányozni a történelembõl és a jelenbõl azon országok titkosszolgálatainak szervezését, irányítását, elõnyeit ahol ez egy kézben volt vagy van. Valószínûleg az öröklött struktúrához való ragaszkodás ebben a legerõsebb, de egy ilyen kis és gazdaságilag mélyponton lévõ ország esetében ez ésszerűen megváltoztatható. Az egy kézbe kerülõ irányítás nem jelentené feltétlenül a szervezetek célszerûen elkülönülõ munkamegosztásának (szervezeti és funkcionális) megszüntetését, a szervezetek egymásban történõ feloldódását.

A polgári szolgálatok tevékenysége az egész világon eltolódik a gazdasági-műszaki-tudományos területekre, mivel a világban végbemenõ nagyhatalmi, hidegháborús erõviszonyok jelentõs változáson mentek át. Emiatt is az ország minden minisztériumával és jelentõs állami intézményeivel szükséges lenne egy összekötõkbõl álló koordinációs bizottság felállítása, melynek célja a titkosszolgálatok nem politikai és katonapolitikai, hanem egyes tárcák szakmai programjainak, érdekeinek segítési lehetõsége volna (és viszont).

Ide értendõk azok a hírszerzési és elhárítási feladatok, melyek semmilyen más módszerrel nem oldhatók meg megfelelõ eredményesség mellett, de indokoltak.

Az állami intézmények, szervezetek mellett a gazdasági élet szereplõivel, a magánszférával is keresni kell a kölcsönösen elõnyös együttmûködés lehetõségét. Lehet a hírszerzés vagy elhárítás birtokában olyan információ, mellyel pl. egy nagyszámú munkást foglalkoztató, korszerű technológiát alkalmazó, a gazdaság szempontjából fontos (vegyes) vállalat érdekeit lehetne segíteni vagy megvédeni. Erre a kapcsolattartásra fel lehet használni a Kamarákat, Érdekvédelmi Szervezeteket, de a közvetlen kapcsolatot  is. (Ez megfelelõ kimunkálás mellett bevételi forrást is jelenthetne mindkét félnek.)

            A titkosszolgálatok politika és pártsemlegessége sajátos, nem egyértelműen és objektíven megfogható, bizonyítható és kézbentartható, de figyelemmel követendõ kérdéscsoport. Itt külön kell választani a szolgálatok, mint szervezetek és a szolgálatok munkatársainak, mint egyes embereknek a politika- és/vagy pártsemlegességét.

            Az 1989-1994-es rendszerváltási idõszakot követõen a szolgálatok pártsemlegességét elõbb, míg politika mentességet késõbb lehet biztosítani. Ideális lenne, ha a szolgálatok a nemzeti-, a nemzetbiztonsági érdekeket védenék, képviselnék tisztán párt- és politika semlegesen. Természetesen ez az idealizált állapot még nem volt, nincs és nem is lesz soha.     A szolgálatok tagjainál a helyzet nehezebb, mivel adminisztratív úton meg lehet tiltani egy párttagságot, politikai rendezvényeken, munkában való részvételt, de a szubjektív értelmi és érzelmi elkötelezettségeket, kötõdéseket kitörölni az emberekbõl nem lehet sehol a világon. Emiatt ezek olyan elfogadott emberi ügyek kell legyenek, melyet akár belsõ elhárítási eszközökkel is követni szükséges annak érdekében, hogy hatásai a szolgálatokban ne okozzanak problémákat, ne rontsák a szolgálatok hatásfokát.

            A széleskörű külföldi tapasztalatok összegyűjtésével és feldolgozásával a probléma kezelését, megoldását, elfogadásának szintjét csapatmunka keretében kell eldönteni.

 

4.  A magyarországi titkosszolgálatok szervezése, cél- és feladatrendszere a politikai-gazdasági-társadalmi célrendszerbe illeszkedõen

 

A szolgálatok szervezését az elõzõ pontban már érintettem, amelybõl az ilyen jellegű tevékenységek szinte naprakész összehangolását, az egyszemélyi irányítás hosszú távú biztosítását, a gazdasági jelleg erõsítését, az erõforrások ésszerűbb kihasználását, a szolgálatok vezetésének nemzeti és koalíciós elkötelezettségét emelem ki.

A szolgálatok működtetésének tudatossága, koncepciózussága mindenek felett álló.

Mi lehet a hosszú távú célunk a szolgálatainkkal?

Véleményem szerint az, hogy maximális hatékonysággal használjuk fel céljainkra és érdekeinkért, felhasználva más országok tapasztalatait is, beillesztve egy új nemzetbiztonsági munkamegosztásba, megteremtve az önfenntartó gazdálkodás lehetõségét.

Amennyiben a nemzetközi titkosszolgálati erõviszonyokhoz is illeszteni akarjuk ezen célt, úgy vegyük figyelembe azt, hogy állítólag a leggazdagabb titkosszolgálat az amerikaiaké, a legnagyobb létszámú az oroszoké, de a legeredményesebb az izraelieké. Ehhez minimum két választási ciklusra (8-10 év) és ezt megelõzõen nemzeti egyetértésre, döntésre lehet szükség.

A szolgálatoknak célszerűen rövid-, közép-, és hosszú távú programok szerint kell tevékenykedniük, melyek rugalmasan változtathatók a változó környezethez, feltételekhez. Természetesen a programok mellett a napi, “tűzoltó” tevékenység is működési forma kell legyen. A programoknak az alábbiakra kell alapulniuk:

•    a szolgálatok eddigi tevékenység elemei a magyar közel- és a régmúlt tapasztalatai alapján

•    más országok titkosszolgálati tapasztalatai, tevékenység elemei, a történelmet is figyelembe véve

•    történelmi-politikai-gazdasági-társadalmi veszélyforrásaink számbavétele, részletes elemzése

•    az ország fejlõdésének, változásának valamennyi belátható iránya, lehetõsége a következõ évtizedekben

•    a koalíció, a kormány programjai, határozatai, döntései, tervei

•    a Minisztériumok és egyéb állami szervek programjai, határozatai, döntései, tervei

•    nemzetközi politikai-gazdasági folyamatok, programok, határozatok, döntések, tervek, prognózisok

•    más titkosszolgálatok ismert vagy prognosztizált tevékenysége, mely közvetve vagy közvetlenül hozzánk kapcsolódhat (ellenünk irányulva és/vagy együttműködve)

•    egyebek

A felsoroltak kidolgozása úgy képzelhetõ el, hogy az öt szolgálatból (esetleg külsõ szakértõk bevonásával is) munkacsoportokat kell alakítani egy-egy témára. A munkacsoportokkal elõször szempont-, irányelv-, cél tervet kell készíttetni, majd ezeket a munkacsoportokkal összhangba hozni az átfedések és a kihagyások elkerülésére. A munkához feltétlenül szükséges a Minisztériumok illetve állami szervezetek közötti koordinációs, konzultatív bizottság, az összekötõ rendszer megelõzõ felállítása.

A munkacsoportok befejezett anyagainak összeillesztésébõl fakadó tanulmány adhatja a jövõ teendõit és az ezekhez szükséges szervezeti, gazdasági, erõforrásbeli, stb. feltételeket. Természetesen a munka elindítása majd eredményének hasznosítása a kormány és a parlament döntési hatáskörébe tartozhat.

A feladat és a célrendszer ezzel illeszkedne a különféle magyar tendenciákhoz azzal, hogy feltétlenül meg kell hagyni a változó világpolitikai, világgazdasági környezet miatti automatizált, rugalmas és gyors változtatási lehetõségeket. Úgy vélem, hogy ez a fõ irányvonalakat majd nem érinti, ha a múlt, a jelen és a jövõ megítélése a valóság reális elemzésén alapult.

A véglegesített titkosszolgálati cél és feladatrendszer csak akkor lesz eredményes, ha legalább a magyar szereplõk maximális és gyors együttműködésrõl tesznek tanúbizonyságot, félretéve az ismert magyar ellentéteket (emberi, hatalmi, hivatali, politikai, anyagi, egyéb érdekbeli, stb.), okoskodásokat. Ehhez kell olyan struktúra, ami ezt biztosítja.

Összegezve a titkosszolgálatok célját, szerepét, értékét, súlyát,  a nemzet jövõjének biztonsága érdekében feltétlenül meg kell erõsíteni önmagához, a védelemben eddig betöltött és ki nem használt szerepéhez, jelentõségéhez, a többi védelmi és nemzetbiztonsági szereplõhöz képest is.

 

 

5. A titkosszolgálatok önfenntartása, önálló gazdálkodásra való átállásának folyamata

 

            A titkosszolgálatok tevékenységének újragondolása és megerõsítése, ésszerűsítése bizonyos mértékû befektetést igényel. Amennyiben felismerve a szolgálatoknak a jövõ biztosításában betöltött komplex és jelentõs szerepét, úgy parlamenti és kormány döntés kellene a költségvetési támogatás megemelésére, melynek gazdasági kihatása is valószínűsíthetõ, becsülhetõ, mint hosszútávú befektetés pedig sokszorosan megtérülhetne.

            Lehetséges olyan megoldás is, mellyel néhány év alatt a szolgálatok részben önfinanszírozóvá válhatnának. Ez azt jelentené, hogy egy több éves, kidolgozandó program keretében a szolgálatok “megtermelhetnék” önfenntartásukat vagy annak egy részét.

            Ez a gondolat, figyelembe véve más országok hasonló gyakorlatát és a történelmet, nem új. Egyesekben ellenérzéseket is kiválthat, különös tekintettel a magyarok egymással való szembenállására, mindent megkérdõjelezõ magatartására. Lehetnek olyan merev, konzervatív vélemények, hogy mi lesz, ha a titkosszolgálatok elkezdenek vállalkozni? Ki és milyen módon tudja majd ellenõrizni a “vállalkozások”, a “termelés”, a “bevételek” jellegét? És a felhasználások indokoltságát? Természetesen így is lehet kezdeni jó magyar szokás szerint. Azonban úgy is lehet, hogy belátjuk a szolgálatok jelentõségét a jövõkép formálásában; elfogadjuk, hogy a költségvetés nem tud többet erre fordítani (sõt); az önfenntartást egy önállóan létrehozandó, a klasszikus titkosszolgálati tevékenységtõl (akár szigorúan titkosan ) elhatárolt és kezelt szervezet végzi (természetesen felhasználva a szolgálatoktól kapott “üzleti” lehetõséget nyújtó információkat); az ellenõrzés pedig a kormány hatás illetve feladatköre (a Nemzetbiztonsági Kabineté).

            Az elõzõek valóra váltásához valós idejű, de alapos és széleskörű elemzõ, elõkészítõ munka szükséges, melyet egy jól kiválasztott bizottság végezhetne el, és ez egy kormány felé irányuló elõterjesztésben végzõdhetne.

            A szolgálatok önfenntartásához kapcsolódó fõbb gondolatok:

a./ a nemzetközi és történelmi tapasztalatok alapján régen és ma is vannak önfinanszírozó szolgálatok.

b./ a magyar szolgálatok múltjában is volt önfinanszírozó, a költségvetést segítõ idõszak.

c./ a szolgálatok szerzett információi között jelentõs azok száma, melyek üzleti jellegűek és megfelelõ szakemberek közreműködésével bevétellé konvertálhatók, ma pedig nagyrészük elvész.

d./ az öt  magyarországi szolgálat mellett egy kis létszámú, szigorúan elszeparált hatodik lehetne feladata az öt  szolgálat működtetéséhez szükséges bevétel biztosítása, feltételezve egy minimális költségvetési támogatást is arra az esetre, ha a bevétel alacsonyabb szinten realizálódna. Természetesen az önellátásra való átállás legalább két éves folyamat lenne.

     Ezen szervezet vezetõje is a titkosszolgálati miniszterhez tartozna. Ezzel az önálló szervezettel jól szét lehetne választani a konkrét nemzetbiztonsági (hírszerzõi és elhárítói) tevékenységet az önfenntartást célzótól.

e./ a titkosszolgálati tevékenység lehetséges melléktermékei, üzleti lehetõségei figyelembe véve az egyes országok eltérõ törvényi szabályozásaiból fakadó elõnyöket is (pl.):

-          az egyes országokat érintõ és eltérõ COCOM szabályozások adta lehetõségek

-          információ értékesítés más titkosszolgálatok között

-          gazdasági információk értékesítése belföldi cégek részére(ipari, mezõgazdasági, kereskedelmi árukkal, szolgáltatásokkal, piacokkal, befektetésekkel, fejlesztésekkel, stb. kapcsolatban)

-          nemzetközi gazdasági, üzleti információk ellenõrzése, szerzése belföldi cégek részére(befektetés, együttműködés, kereskedelem, pénzügyi akciók, stb.)

-          nemzetközi pénzügyi tranzakciók külsõ országok között (devizaműveletek, tõzsdei ügyletek, hitelkapcsolatok, stb.)

-          nemzetközi kereskedelmi ügyletek külsõ országok között (stratégiai cikkek, speciális árúk és szolgáltatások, az eltérõ nemzeti vám és egyéb szabályokból fakadó elõnyök, stb.) 

-          tényleges és fedõvállalkozások létesítése off-shore területeken (adómentes területeken banki, pénzpiaci és kereskedelmi ügyletek, stb.)

-          titkosszolgálati eszközök kereskedelme, fejlesztése,  külsõ országoknak

-          megbízások más titkosszolgálatoktól

-          műszaki - tudományos hírszerzés eredményeinek értékesítése, hasznosítása

-          egyebek.

f./  A fentiek eredményessége biztosíthatná legjobban a szolgálatok tagjainak megfelelõ jövedelmi viszonyait, a legkorszerűbb eszközök beszerezhetõségét, a kiválasztás és a képzés szintjének állandó emelését, felzárkózást az élenjáró szolgálatokhoz, a nemzetbiztonságból vállalt feladatok eredményesebbé tételét.

g./ A szolgálatoknál be kell vezetni a nulla alapú költségtervezést, mellyel nem “tisztelve” egyik költség elemet sem, végig kellene újólag tervezni és elemezni minden költséget, mert ezzel a szokásjogok, elbújt és felesleges költségtényezõk, rossz beidegzések feltárhatók.

h./ A CONTROLLING tevékenység bevezetésével folyamatosan, naprakészen lehetne láttatni a költségfelhasználást, szolgálni az ehhez idõben kapcsolódó vezetõi döntéseket igénylõ pontokat, optimalizálni és elõjelezni minden várható pénzügyi problémát.

 

 

6.  A gazdasági-műszaki-tudományos hírszerzés (és elhárítás) megerõsítése, fejlesztése

Elõször az elhárítási oldalról. A magyar gazdaság, pénzügyi rendszer, ipar, mezõgazdaság, kutatás-fejlesztés tovább halad egy prognosztizálható mélypont felé. Emiatt egyesek azt mondhatják, hogy egyfelõl nincsenek abszolút értelemben nagy védendõ értékek. Másfelõl viszont minden törékeny, labilis, sérülékeny és ezáltal mégiscsak relatíve nagy értékû számunkra, a jövõnk szempontjából. Ebbõl a nézõpontból viszont az elhárításnak fontos feladata lehet minden ehhez kapcsolódó információ után érdeklõdõk, hozzáférõk, visszaélõk felderítése. Ugyanis lehet olyan kémtevékenység, mely az ország pénzügyi-gazdasági rendszerének gyenge pontjai ellen irányulhat, mellyel minden megbénítható, lassítható.

A kutatás-fejlesztési tevékenységünk is jelentõsen visszaesett, de vannak olyan nemzetgazdaságilag jelentõsnek mondható eredmények, melyeket célszerûen belföldön kellene hasznosítani. Ezek elleni hírszerzõi tevékenység elhárítása is kívánatos.

A nemzetközi tapasztalatok alapján, a nagyhatalmi és hidegháborús ellentétek enyhülése miatt más országok titkosszolgálatainál felerõsödött a gazdasági-mûszaki-tudományos hírszerzés, közismertebben az ipari kémkedés. Ennek a hírszerzési ágnak állítólag jelentõs szerepe volt az 1990 elõtti titkosszolgálatoknál, melynek jelentõs súlyát, szerepét a világtörténelem számtalan példája bizonyítja (pl. Japán és a volt Szovjetunió).

A 4. pontban érintett rövid-, közép-, és hosszú távú titkosszolgálati célrendszerbõl megfogalmazhatók a szükséges feladatok és az ehhez biztosítandó erõforrások (létszám, eszközök, szervezés).

A 5. pont beli önfenntartás legfontosabb pillére lehet az ezen pontban foglalt tevékenység megerõsítése.

Régebbi, nyilvános irodalmak alapján feltételezhetõ, hogy a polgári elhárítás sokkal nagyobb (többszörös) létszámmal dolgozik, mint a hírszerzés. Ez mindenképp önvédelem orientált arány, melyet lehet, hogy örököltünk (?). Mindkét titkosszolgálati ágat fejleszteni kellene, de a hírszerzést relatíve jobban, mint az elhárítást, mivel gazdaságfejlesztési teljesítménye, hatása sokkal nagyobb lehet. Elsõ lépésben legalább olyan létszám elérése célszerű, mint az elhárításé.

 

7.  A titkosszolgálatok tevékenységének súlyozott felhasználása Magyarország gazdasági helyzetének stabilizálásában, fejlesztésében.

 

Az elõzõ 6. pontban már bevezettem a témát, de még az alábbiakkal is kiegészítem. A 4. pont beli cél és feladatrendszer alapján, a kormányprogramok, a minisztériumok gazdasági programjai alapján egyértelműen kiválaszthatók azok, amelyeket titkosszolgálati lehetõségekkel szükséges és kellhet segíteni. Elméletileg ilyenek lehetnek:

•    az MNB pénzpiaci ügyletei

•    külföldi adósságállományokhoz kapcsolódó kérdések

•    újabb külföldi hitelfelvételeink, kötvény-kibocsátásaink

•    a magyar bankrendszerhez kapcsolódó ügyek

•    külföldi tõkebefektetések

•    exportlehetõségeink segítése

•    csúcstechnológiák bejövetele az országba

•    az ipart és a mezõgazdaságot segítõ külpiaci ügyletek

•    kutatás-fejlesztések

•    az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó gazdasági ügyek

•    két külsõ ország közötti bármilyen közvetítõ kereskedem elõsegítése

•    off-shore jellegû ügyletek

•    az idegenforgalom, az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, az infrastruktúra fejlesztés segítése

•    kiemelt és különleges gazdasági térségek, területek létesítése

•    egyebek

Felmerülhet bárkiben az, hogy a felsoroltakban nem látja át a titkosszolgálatokban rejlõ lehetõségeket. Ez különösebben nem probléma, mivel a hivatkozott programokat a minisztériumok megfelelõ összekötõivel együtt elemzõ titkosszolgálati szakemberek elõkészítõ munkájának célja éppen az, hogy kiválasszák a célszerű kapcsolódási pontokat.

Természetesen az így összegyűjtött és kiválasztott ország-célok, ország-programok alapján azt is meg kell vizsgálni, hogy titkosszolgálatok milyen felkészülés, befektetés, beruházás mellett válhatnak alkalmasabbá  ezen feladatokra.

Elõkészítõ elemzéseket és a titkosszolgálati feltételvizsgálatokat összefoglaló jelentést kell döntésre a Kormány elé terjeszteni.

A fentiek, indításnál, egy egyszeri aktussorozatot jelentenek, de ennek rendszeres, legalább havi aktualizálása feltétlenül szükséges a változó folyamatok miatti esetleges beavatkozások, módosítások érdekében.

A külföldi szolgálatok ilyen irányú elemzése is kívánatos, amennyire erre lehetõséget  teremtünk.                                                                                  

 

A PDF formátumú dokumentumok olvasáshoz,
az Adobe Reader program letölthető az alábbi helyről:

Megtekintés vagy letöltés: PDF formátumban, RTF formátumban
Nyomtatás Hivatkozás küldése
Honlap Tartalom (Térkép)

Dr. Várhalmi A. Miklós (PhD) * H-6500 Baja, Szarvas Gábor u. 3. * SKYPE név: vamiklos * Tel: +36-21-2525010 * Fax.: +36-79-326581 * varhalmi.miklos(kukac)baja(pont)hu